Halak

Testformája leginkább a mi menyhalunkéhoz hasonlít, lapos feje testtömegéhez viszonyítva kisebb, mint más harcsáké. Vadon nálunk nem fordul elő, hiszen a tartósan 15 Celsius-fok alatti hőmérsékletet nem viseli el, esetleg olyan tavakban élhet meg, amelyeket termálvíz táplál.
Az intenzív...

Az arcorr nagyon vékony, hosszú, hegyes, felfelé görbülő. Teste feltűnően karcsú. A bajuszszálak hátrafelé simítva a felső ajkat meg sem közelítik. A hát sötét, a has fehér

Ismertetőjegyek:  Teste hengeres, feje kúpos, orra megnyúlt. Hosszú és sima bajuszszálai k...

Elterjedés, élõhely: Az amur őshazája Kína, de előfordul Oroszország keleti részén fekvő melegebb vizű folyóiban, tavaiban. Az 1970-es évek elején, Magyarországon a szakemberek kezdtek gondolkodni, hogy kellene egy olyan halfaj, aminek fő táplálékát képzi a vizeinkben olyannyira...

Elterjedés, élõhely:
A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). Nyíltvízi ragadozó hal, zsákmányát a felszín közelében ragadja meg. Folyókban kedveli az erõsebb áramlású részeket, kõruganyok,...

Elterjedés, élőhely: A busát Magyarországra az 1970-es évek elején importálták, azzal a céllal hogy a vizeinkben egyre nagyobb mértékben felszaporodott fitoplanktont fogyassza. Eredeti hazája Ázsia keleti része, Kína.

Magyarországon szinte minden álló és folyóvizü...

Származás, elterjedés, élettér: Elterjedése Európában Nagy Britanniától egészen Oroszországig tehetõ, jelentõs állományai élnek Írország melegebb vizeiben. Egyaránt megél kisebb és nagyobb tavakban, folyókban, mocsarakban, lápokban is elõfordul, a kárász mellékhalaként fordul el...

Származás, elterjedés, élettér: A csuka valamennyi édesvizünkben megtalálható, kivételt képez talán a hegyvidéki patakok hûvös vize, itt ugyanis nem találja meg életfeltételeit. Élõhelyén mindig szüksége van valamilyen fedezékre, búvóhelyre, innen támad lesbõl egyetlen gyors ugr...

Elterjedés, élõhely: A kárász Európa minden folyó illetve álló édesvizében elõfordul, kivéve a hideg vízû mély tavakat sebes folyású patakokat. Oxigénigénye csekély, így mocsarakban lápokban is elõfordul. Tavakban a gyorsan felmelegedõ, partmenti vizekben tanyázik elõszeretettel...

A dévérkeszeg teste oldalról lapított magas, a fiatalabb példányok világosabbak (pikkelyeik ezüstösek), az öregebbek sárgásbrozosak. Herman Ottó a nagy polihisztor a “keszegjellem legtörzsökösebb alakjaként” jellemezte. Kedveli a lassabb folyású folyókat, nagyobb tavakat, holtágakat (Dunában,...

Leginkább dévérkeszegre emlékeztet alakja, de ha jobban szemügyre vesszük szembetûnik a különbség, a dévérkeszeggel ellentétben a páros úszóinak töve vöröses, hátvonala a tarkón nyergesen hajlik.
A csendes homokos, agyagos fenekû vizeket, kedveli, sokszor a dévérkeszeg mellett is elõfordul...